2017. augusztus 19., szombat

zavaró tényezők

elmondom mi minden zavar újabban...

azt még el kell döntenem, hogy a zavaró tényezők erősödtek fel körülöttem, vagy az én ingerküszöböm ment alább

szóval zavar , hogy lépten -nyomon el akarnak az autósok ütni, miközben tudtommal szabályosan bicklizek,persze nem olyan sebességgel mint ahogy ők száguldoznak , s hajtanának rajtam keresztbe, ha én nem figyelnék jobban, helyettük is

ugyanígy zavar, ha a pincér kontraposztban áll az asztalomnál, vagy futurista vázlatként akár, jelezve, hogy már sietne másfele, mondjam gyorsan mit választottam az értelmezhetetlen fogások közül, az is zavar, ha végre kihozza, és ledobja elém a tányért, jó ha nem törik el (bár a tányérok csorbaságait elnézve, ez is meg szokott esni)

zavar, hogy mindenki (majdnem) úgy tüsszög, hogy el se takarja a száját, a bacikat szabadon ereszti (és még neki mondják neki , hogy egészségére, hát persze, a környezetének nem mondhatják)

zavar hogy mindenki túl hangosan beszél, és telefonál, így olyanokat is meghallok, akaratlanul is, ami nem rám tartozna és nem is érdekel, különösen a töltelékszavaknak meglehetős gyakorisággal használt  trágár kifejezések irritálnak

zavarnak az izléstelen és  dús tetoválások, amik sokszor már nagyobb testfelületetet borítanak, mint amit szabadon hagynak, zavarnak a műkörmök (karmok) különösen, ha azzal fogdossák össze az ételem , és azzal akarnak pénzt visszaadni =a markomba, a karmukkal!) a pénztárnál, Ja, és az is,s hogy közben már takarítanak, és ordibálnak, és már otthon akarnak lenni leplezetlenül - szegények.Na dehát ebből, belőlünk élnek. Nem? Akkor meg miért akarnak elüldözni...

zavarnak a mesterséges, rikitó műhajak, illetve lehetetlen szinűre festések (az én időmben csak a  híres bohócapukáról énekelték, hogy piros haja volt, manapság bárkinek lehet)

zavar ha szól a telefon de még jobban ha nem szól, mikor pedig várok hívást, és ettől fel is megy a vérnyomásom, míg késik...

zavar ha meleg van, de az is ha hirtelen jön a hidegfront

zavar ha napközben álmos vagyok, és zavar, ha csak későn tudok elaludni, és hajnalban felébredek, de aztán vissza kell aludnom

zavar hogy ennyi meg még több dolog is zavar

de most már az is zavar, hogy mindezt szóvá tettem...

s mintha már máskor is?!

(zavar, hogy nem emlékszem mindenre, de zavar, hogy arra nagyon is amit el szeretnék inkább felejteni)

szóval zavar hogy ennyi minden zavar, hogy szinte minden zavar...

a Világ ettől nem fog megváltozni körülöttem
nekem kellene

de én sehogy se akarnék  pl tetováltatni, műkörmöt ragasztatni, hajat rikítóra festetni,trágárul beszélni, hangosan , szájtakarás nélkül másra rátüsszögni,mást nem meghallgatni figyelmesen, se gyalogosokon átszáguldani a biciklimmel...

vesztésre állok(?)

és valószinű , mindennek tetejébe, én is zavarok másokat azzal, hogy nem vagyok olyan, mint ők...

és persze az is zavar ha én zavarok

8 megjegyzés:

  1. Minden a helyén van itt! A felsoroltak engem is nagyon zavarnak. A tüsszögés mellett engem a szipogás is kikerget a világból. Ilyenkor illedelmesen fel szoktam ajánlani egy papírzsebkendőt - nem kis célzatossággal.
    A műköröm pedig leginkább akkor zavar, amikor a bankban hátráltatja a gépelést, gyógyszertárban pedig kifejezetten megnő a várakozási időnk tőle.
    A tetoválásról már szót sem ejtek, csak érintőlegesen. A test nagy felületét beborító tetoválások az érzékeny bőrűeknek életveszélyt jelentenek, de ez sokakban már csak akkor tudatosul, amikor kórházi kezelésre szorulnak a festék mérgező hatásától.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ja, jeleztem, hogy korántse teljes a listám... orrpiszkálást gyerekeknél már olykor szóvá teszek ,
      vagy csak intek a fejemmel, hogy ne , de
      főleg a műköröm, meg a tetoválás,amiről azt hitte volna az ember, hogy múló divathóbórt, és lám egyre esztelenebbül terjed...na és a romló, harsány, durva beszéd... mindenfele, és a tapintat hiánya mások irányába...hát hogy magukkal szemben is kiméletlenek? (l. tetoválás)... erre mit mondjak?! (nem is néznek utána, hogy káros-e, amivel tönkreteszik a bőrüket)

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Igen, mindenki tehetne hozzá, ahogy Aliz is!
    Engem azzal lehetne kikergetni a világból, ha valaki almát vagy más egyebet ROPOGTAT, esetleg csámcsogva eszik... Mostanában egy-egy váróteremben pl. gyakran hallom (kemény kis bonbonokat), olyankor felkelek és igyekszem eltávolodni, ha lehet. De nem mindig lehet...
    A trágár beszéd undort kelt bennem, ahogy a durvaság is teljesen felforgat...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát épp ez az , ez zavar az egészben leginkább, hogy nem mindig mehetsz távolabb, hogy betörnek a zavaró tényeződ az intimszférádba is, és ha távolabb is mennél, ott ugyanaz vagy más zavaró tényező lép életbe... megszűnt a magánszféra (még a lakásodba is be-beszűrődik)

      Törlés
  4. ismerős érzés, amiről írsz és sokunk vagyunk hasonlóan... lsd: http://szerintem.blog.hu/2014/10/30/nem_szeretek_273#c24918457

    legjobban az zavar engem, hogy nem tudom jól megoldani, hogy megszűnjön (vagy elviselhető legyen) a zavaró dolog. Vagy passzívan tűrök, vagy agresszívan ütök (szójáték), de valami köztes megoldás lenne jó, ha a másik viselkedése zavar,hogy ne sértődjön meg, ha jelzem, de én se tűrjek többet, mint amit bírok
    http://lajtorjastudio.hu/tudastar/asszertiv-kommunikacio/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én már gyanakodtam arra, hogy bennem lehet a hiba, sőt olvastam egy olyan "betegségről", ami a túl érzékeny (érzékszervi)reagálásokat definiálja...egyféle "mimózaság"...(van szakszava is) de hát azért ez se "megoldás"... a "sebed a világ"ra

      Törlés
    2. erről az asszertivitásról én is olvastam már régebben, ez a helyes magatartás
      nade itt , ezekben az esetekben épphogy én nem is igen érvényesitem magam (kife
      lé), csak elviselem, ami "zavar", azaz nem nagyon :)

      Törlés